Iskolánk főbejáratán fekete zászló, fehér virág jelzi, hogy valaki elment közülünk…
Számítottunk rá, mégis megdöbbentünk a hír hallatán, hogy HARMINCZ MIHÁLY életének 74. évében, hosszú betegség után elhunyt.
Neve, alakja egybeforrt a pusztavacsi iskolával, hiszen több mint 20 éven át igazgatója volt, vezette a közösséget. Nemcsak jó pedagógus, jó vezető, hanem jó barát is volt. Kiváló munkát végzett, szerettük őt, felnéztünk rá. Tanított oroszt, történelmet, testnevelést is, szívügye volt a női kézilabda.
Jómagam kollégája voltam egy másik települési iskolában, majd beosztottja lettem. Mindenre megtanított, amit egy kezdő pedagógusnak lehet. Álltuk a sarat a nagylátogatás idején, aktív úttörőéletet éltünk, versenyeztünk, megtanított bennünket csapatban dolgozni!…Követelt és újból követelt!
Megtanított bennünket mindenre, amire szükségünk lehetett. Pályázni, beszédet mondani, munkaterveket, óravázlatokat, óraterveket írni, műsort készíteni, tervezni, megvalósítani és dönteni. A tantestületi kirándulások, közösségformáló rendezvényei, programjai állandósultak iskolánk életében.
Aztán – számunkra - egy váratlan döntést követően néhány évvel nyugdíjazása előtt lakhelyének iskolájába ment, ott is igazgatóként dolgozott tovább.
Nyugdíjasként eltávolodott a hivatásától, de én azt gondolom, csak átmenetileg. Letette ugyan a tollat, de valójában élete utolsó napjáig pedagógus maradt.
Régi kollégái közül már csak négyen vagyunk a jelenlegi testületben, de halálának hírére megmozdultak a már nyugdíjban lévő egykori társak is. Ez is azt bizonyítja, amit mindnyájan tudtunk róla, hogy soha nem felejtjük el! Szerencsések vagyunk, hogy ismerhettük, vele dolgozhattunk!
Kedves Misi! Nyugodj békében!
A Pusztavacsi Általános Iskola valamennyi jelenlegi és volt dolgozója, tanulója nevében búcsúzik:
Fodor Istvánné
Intézményvezető